GYAKORLATI TERÜLETEK

Kárt szenvedett egy személy vagy szervezet által? A kártérítési jog lehetőséget biztosít az anyagi kompenzációra, amennyiben más hibájából kárt szenvedünk el.

Életünk bármely területén érhet minket kár, legyen az vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés, elmaradt haszon vagy személyi sérülés. Önhibáján kívüli balesetből eredő kár pedig bárkit érhet. Ez a baleset lehet közlekedési, munkahelyi, vagy egyéb baleset. A baj nem válogat, azonban fontos, hogy ennek pillanatában a megfelelő kezekben legyen.

Célom, hogy az ügyfeleim által elszenvedett kár megtérüljön és a károkozók jogi felelősségre vonása megtörténjen.

Akkor beszélünk kárról, ha valamilyen vagyoni hátrány ér bennünket, így kárnak számít:

- az Ön vagyonában beállt értékcsökkenés,

- az Ön elmaradt vagyoni előnye,

- és az Önt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek.

A sérelemdíj és a kártérítés két különböző jogi fogalom így különböző típusú veszteségért járnak.

Nem vagyoni károk esetén - ha Önt például a személyében éri sérülés (pl. más által okozott közlekedési balesetben eltörik a lába vagy maradandó sérülést szenved) vagy személyiségi jogaiban sértik meg (pl. rágalmazás, becsületsértés esetén az emberi méltóságunk, társadalmi megbecsülésünk sérülhet) - is van lehetőség kompenzációra, azonban ezt már a sérelemdíj szabályai szerint követelhetjük.

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ilyen esetben is alapvetően a kártérítési felelősség szabályai szerint kell eljárni, ugyanakkor fontos különbség, hogy a jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét mindig a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg. Az összeg szempontjából relevanciával bír a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása.

Összefoglalva, a sérelemdíj a személyiségi jogi sérelemért járó kompenzáció, míg a kártérítés anyagi vagy fizikai károkért járó kompenzáció. A sérelemdíj célja általában a sértett kompenzálása az elkövetett jogsértés miatt. A kártérítés fő célja és elve pedig a teljes kártérítés, azaz hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a kár be sem következett volna.

​

Minden kár esetén fontos megvizsgálni, hogy a károkozó és Ön között van-e szerződéses jogviszony!

Szerződésszegéssel okozott károk

Ebben az esetben a károkozás előtt létrejött egy jogviszony. A kárt okozó ekkor a szerződéssel járó kockázatok felmérése után önként vállalta magára az adott kötelezettség teljesítését, így a károkozása esetén csak szigorú feltételek esetén tud mentesülni a felelősség alól:

A kárt okozó abban az esetben mentesül a kár tényleges megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy:

– a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső (amire a károkozó nem lehet befolyással, tipikusan a vis maior hagyományos esetei: például a természeti katasztrófák (földrengés, tűzvész, aszály, árvíz, villámcsapás, járvány stb.) politikai-társadalmi események (pl. háború, közlekedési útvonal lezárása), állami intézkedések (pl. behozatali-kiviteli tilalmak, devizakorlátozások, bojkott), súlyos üzemzavarok, radikális piaci változások…stb.);

– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,

– és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Szándékos szerződésszegés esetén a károsult teljes kárát meg kell téríteni, azaz mindent, ami azért keletkezett, mert a károkozó kárt okozott (tehát például közlekedési baleset esetén nem csak az autó javításának költségét követelhetem, hanem, ha az autó a munkaeszközöm, akkor azt az összeget is, amit nem tudtam megkeresni a károkozás miatt, valamint, ha emiatt tömegközlekedést kellett igénybe vennem, az utazási költségekre is igényt tarthatok.)

Nem szándékos károkozásnál már egyes elemeknél a károsultat terheli a bizonyítás.

Szerződésen kívüli károk

Ez esetben bárki lehet a károkozó, de fontos, hogy a magatartás és a kár bekövetkezte között legyen ok-okozati összefüggés. (Alapvetően minden károkozás jogellenes.)

Ez alól négy kivétel van:

1. kivétel: Az okozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta.

2. kivétel: A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta és az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl.

3. kivétel: Ha szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben.

4. kivétel: Jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.